Ó, az a nyugalom, az a kimondhatatlan nyugalom,

hogy biztonságban érezzük magunkat a másik társaságában,

hogy nem kell mérlegelnünk a gondolatokat, sem a szavakat,

de kiönthetjük őket úgy, ahogy vannak, együtt a pelyvát és a magot,

jól tudva, hogy megbízható kéz válogatja szét őket,

megtartva, ami értékes, s gyengéd leheletével szétfújja a többit.

T.S. Eliot