L A S S Ú T Á N C

Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán?

Hallgattad, mint az esöcseppek földet érnek tompán?

Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét,

Nézted a tovatünö éjben a felkelö nap fényét?

Lassítanod kéne.

Ne táncolj oly gyorsan.

Az idö rövid

A zene elillan...

Átrepülsz szinte minden napodon?

S amikor kérded: "Hogy s mint?"

Meghallod a választ?

Mikor a nap végetér, te ágyadban fekszel,

Tennivalók százai cikáznak fejedben?

Lassítanod kéne.

Ne táncolj oly gyorsan.

Az idö rövid...

A zene elillan...

Szoktad mondani gyermekednek, "majd inkább holnap"?

És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a bánat?

Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihülni a

barátságot, szerelmet ?

Mert nem volt idöd felhívni, hogy annyit mondj: "Szervusz".

Lassítanod kéne.

Ne táncolj oly gyorsan.

Az idö rövid.

A zene elillan.

Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová elérj,

Észre sem veszed az út örömét.

Mikor egész nap csak rohansz s aggódsz,

Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék...

melyet eldobsz szinte egy perc alatt.

Az Élet nem versenyfutás

Lassíts, ne szaladj oly gyorsan,

Halld meg a zenét,

Mielött a dal elillan.

Ismeretlen kislány